Mandragora gyógygyökér - Mandragora officinarum - 50g - apróra vágva

Hozzávalók: Mandragora gyógygyökér - Mandragora officinarum - 50 g - apróra vágva

Osztályozás: Gyógynövények

Mandragora gyógynövény (lat. Mandragora officinarum , angol mandragóra, sátán alma) egy kivételesen varázslatos növény, amelyet számos lenyűgöző legenda övez. Története az ókorban kezdődött, de igazi hírnevet csak a középkorban szerzett.

A Földközi-tengerből származik, és az első említések az egyiptomi Ebers-papiruszban jelentek meg Kr.e. 1550-ből. Aztán görög tudósok írtak róla: Hippokratész, Dioszkoridész és Theophrasztosz. Abban az időben a mandragóragát főként gyógyászati célokra használták - álmatlanságra, rosszkedvre, szomorúságra és melankóliára, mindenféle fájdalomra, reumára vagy akár meddőségre. Gyökerét érzéstelenítőként és altatóként alkalmazták műtét előtt, termését afrodiziákumként használták szerelmi és termékenységi rituálékban.

Később, a középkorban ez a növény a mágikus gyakorlatokban is megjelent (gyakran a fekete mágia). A démonokhoz, a Sátánhoz és a halál isteneihez kapcsolták, és az őrületet szimbolizálta. Akkoriban általában az akasztófa alatt keresték, mert azt hitték, hogy abból a magból és vérből nőtt ki, amely az akasztott elítéltek holttestéből folyik ki közvetlenül a haláluk előtt.

Egy csodálatos mandragóga gyökér, akkori ún. Az emberi alakú és szokatlan tulajdonságokkal rendelkező alraunát varázslásra használták, amely a legenda szerint, amikor megkopasztották, szörnyű sikolyt bocsátott ki, és mindenkit megölt, aki meghallotta. Emiatt speciális módszert dolgoztak ki a megszerzésére. Ez egy összetett, több lépésből álló rituálé volt, melynek során fellazították a talajt a növény körül, leöntötték menstruációs vérrel vagy női vizelettel, majd hozzákötöztek egy kutyát, bedugták a fülét, és kihúzták a gyökerét. Aztán a mandragóra a sikolyával megölte a kutyát.

A mandragóra gyökér erősen pszichoaktív anyagokat tartalmaz, amelyek a tropán alkaloidok közé tartoznak, azaz az atropint, a szkopolamint és a hioszciamint. Megtalálhatóak az orbáncfűben, a fekete tyúkban és a belladonnában is. Delírium állapotot okoznak, amelyet többek között disszociációs érzés, dezorientáció, szédülés, beszéd- és mozgáskoordinációs nehézség, hallucinációk vagy ingerekre való túlérzékenység jellemez. Ha mandragóra gyökerét lenyeli, ezek a hatások hányással, hasmenéssel és kitágult pupillákkal járhatnak. Ezenkívül túlzott fogyasztás esetén ez a gyökér halált okozhat a légzőrendszer bénulása miatt.

Mágikus rituálékhoz vágott vagy őrölt mandragógagyökér főzetét vagy alkoholos kivonatot használtak. Este éhgyomorra fogyasztották, és azzal a szándékkal, hogy az esetleges hányásos hatások miatt sokáig ne együnk semmit. Egyes források szerint mandragóragát is elégettek. A régi időkből származó készítmény például az volt, hogy 5-16 g őrölt mandragóga gyökeret öntöttek fel fél pohár forrásban lévő vízzel. Az adagolás azonban számos tényezőtől függött, mint például az életkor, a nem, a testsúly, az egyéni érzékenység és a pszicho-fizikai állapot, ezért nem volt egyetlen univerzális felhasználási recept.

ÖSSZETÉTEL >
Mandragora - gyökér (Mandragora officinarum) 100%. Kiváló minőségű alapanyag!

ADAGOLÁS ÉS ALKALMAZÁS
Külső használatra.

ELLENJAVALLATOK
Terhesség, szoptatás, a növény iránti túlérzékenység.

A NÖVÉNY JELLEMZŐI
A mandragora a nadálytőfélék (Solanaceae) családjába tartozó évelő növény, más néven "Sátán alma" gömbölyű terméseiért. Természetében a mediterrán, a balkáni és a közel-keleti országokban fordul elő. Jellegzetes, hagymás, számos ágú gyökeret hoz, amelyből a talaj felett igen rövid szár és szabálytalan felületű, fogazott szélű, nagy levelekből álló levélrozetta nő ki. Öt szirmú, világos lila színű virágok jelennek meg a növény közepén júniustól júliusig. Amikor elhalványulnak, helyükön gömb alakú, zöldessárga, körülbelül 2-3 cm átmérőjű bogyók fejlődnek ki.